Kezdőlap Egyéb Részlet…

Részlet…

Somogyi Eszter
29 megtekintés

.

…egy általam elkövetett darabból, ami azért van itt, mert előbb-utóbb szerepe lesz egy Sansz-Esten.

Ketten

1.felvonás

Frank: -Ne haragudjon, őszintén mondom, hogy erre nem számítottam!

Irina: -Hogy hanyatt esek?

Frank: -Nos, igen.

Irina: -Megkérdezhetem, hogy mire számított, miután megkért, hogy foglaljak helyet, dőljek kényelmesen hátra és csodáljam a kilátást, amíg ön megérkezik a kávéval?

Frank: -Nem tudom, mit mondhatnék. Ön olyan hátranézős típusnak tűnt.

Irina: -Mikor?

Frank: -A cikkei alapján…

Irina: -Nézze, ha az ember háborús tudósító, ráadásul nő, akkor valóban gyakran néz maga mögé. De megesik, hogy megbízom valakiben.

Frank: -Ha szabad megjegyeznem, ez igen helytelen.

Irina: -Na ne mondja!

Frank: -Röstellem.

Irina: -Mit? Hogy a széknek nem volt támlája, vagy hogy az emberiséggel szembeni általános bizalmatlanságra bíztat.

Frank: -Az utóbbit. Az előzőért kiengesztelem.

Irina: -Mégis hogyan gondolja?

Frank: -Fogalmam sincs, mondja meg ön.

Irina: -Nos. Megtenné, hogy mellé ül ennek a széknek?

Frank: -Természetesen örömmel megtenném, de tekintettel arra, hogy két kávé van a tálcámon, el kell mondanom, hogy ezért vélhetőleg kirúgnak.

Irina: -És az számít?

Frank: -Tudja hogy van…

Irina: -Amúgy mi a csudának hozott két kávét?Én egyet kértem.

Frank: -Gondoltam megisszuk.

Irina: -Aha. És azért nem rúgják ki?

Frank: -De, természetesen igen.

Irina: -Megengedi, hogy ne értsem?

Frank: -Megtisztel vele.

Irina: -Maga bolond?

Frank: -Leginkább pincér vagyok. Legalábbis egyelőre.

Irina: -Amíg ki nem rúgatom.

Frank: -Ahogy mondja.

Irina: -Ugye nem bánja, szeretném látni, ahogy seggreül.

Frank: -Megértem.

Irina: -Nos?

Frank: -Kölcsönadná a kabátját?

Irina: -Nem hiszem. Amúgy sem érne vele sokat, nem valami puha egy darab.

Frank: -Nem is azért kérném.

Irina: -Rögtön gondoltam. Mégis minek?

Frank: -Ha egy híresség kabátjában esek fenékre, az bizalmi kapcsolatot feltételezne.

Irina: -Úgy hiszi, akkor nem rúgnák ki?

Frank: -Ebben bízom.

Irina: -Volt már hasonlóra példa?

Frank: -Hogy őszinte legyek, soha.

Irina: -Maga tetszik nekem, egészen biztos, hogy nem normális.

Frank: -Szabad lesz?

Irina: -Persze, vegye csak föl.

Frank: -Szép darab, ha megjegyezhetem.

Irina: -A volt férjemtől kaptam. Bátran öntse csak rá a kávét.

Frank: -Azt inkább nem, tudja az előmenetelem…

Irina: -Persze, persze.

Frank: -Erre a székre gondolt?

Irina: -Egészen pontosan.

Frank: -Lehet még egy kérdésem?

Irina: -Ki vele!

Frank: -Később megvárhatom kint?

Irina: -Miért előtte hol lesz?

Frank: -Tudja, ha most mellé ülök a jelölt széknek, nagyjából fix, hogy kirúgnak. Persze számíthat a kabát, de biztosra nem mehetünk. Akkor pedig tizenöt percen belül el kell hagynom a kávézót. Gyanítom, ön addigra nem végez.

Irina: – Egy kávéval?

Frank: -Kettővel.

Irina: -De én csak egyet kértem!

Frank: -Ez igaz, de ha most ezt a kettőt magamra öntöm, a kollégám rögvest hoz majd önnek még kettőt. Nem volna szép dolog visszautasítania.

Irina: -Igaza van.

Frank: -Sajnálom.

Irina: -Ne azt sajnálja, hanem hogy hanyatt estem.

Frank: -Sajnálom, de ezt nem tudom sajnálni. Igazán szépen csinálta. Sikkesen.

Irina: -Köszönöm.

Frank: -Nem mondanám, ha nem így lenne.

Irina: -Tényleg?

Frank: -Ennyire már ismerhet.

Irina: -Igaza van.

Frank: -Múlt héten egy fiatal hölgy esett hanyatt és komolyan mondom, hogy egyáltalán nem volt szép. A lábaival összevissza kalimpált és a terítőt is magával rántotta. Rossz volt nézni.

Irina: -El tudom képzelni.

Frank: -De ön szépen csinálta.

Irina: -Zavarba hoz.

Frank: -Csak őszinte vagyok.

Irina: -Tudja mit, megvárhat kint.

Frank: – Ezt reméltem.

Irina: -Na üljön le!

Frank: -Természetesen.

 

Érdekelhet még

Szólj hozzá!