Sétálunk kézen fogva, a panelok alját nézzük. Keressük a cipőboltot, valahova ide jelölte a net. A gyerek elhúzza a kezét, előrerohan pár métert, megáll a fal előtt. A nő szőke, sokkal nagyobb, mint életnagyságú, szépen felplakátolva, lengén öltözve. Valami fitness bolt hirdetése. Soma kb. öt centiről mustrálja, majd megállapítja, hogy szép a hasa és a haja. További tizenkét percet elidőz, én csak állok, nézem az arcát. Pontról pontra végigveszi az izmos testet, vigyorog, mint a vadalma. Végre meggyőzöm, elindulunk. És ez így megy. Nem tudom, honnan vette. Az IKEA-ban a pénztárosnak kifekszik a földön, majd felpattan és közli, hogy csinos vagy. Mindezt valami spéci bájvigyorral ötvözve, szép kísérlet. Sajnos mégis fizetnünk kell. A fodrásznál mossák rólam a festéket, megérkezik az új kozmetikus lány. Soma bekéredzkedik a szobájába. Mire beérek megnézni a hajmosás után (max 5 perc), Soma már a masszázságyon fekszik, félig levetkőzve, Rozitával masszíroztatja magát. Mondanom sem kell, hogy nem óhajt hazajönni. A játszótéren életében először látja meg Emmát. Nagy a szerelem. Emma talán ha egy öt évvel idősebb a fiamnál, le sem tojja, néha odavet neki egy-egy fél szót, gondolom az én megnyugtatásomra. Somát ez egyáltalán nem érdekli. Két órán keresztül megy a nyomában és tolja neki, hogy képzelje, ő le tud csúszni a tűzoltós rúdon, nézze csak meg a lány, meg hogy apa hozott egy nagy lego dzsippet és az távirányítós és majd jöjjön el és nézze csak meg és végül, hogy nálunk alszik-e majd. Komolyan, de komolyan, a gyerek nagyon kemény.
